10. rész ¤Crappy¤

Heyho!:)

Meghoztam a 10.részt!

Ma felkerül ezzel a résszel együtt a rossz hír is amit majd olvassatok el!:(

Remélem tetszeni fog ez a rész, és növekednek a feliratkozók, 

és a kommentelők száma!:3

Millió puszi! :*

Pumi C:

10. rész

Jamie szemszöge:
A fejfájás hatalmas erővel zúdította el a fejemet, és ami a legjobb hogy valaki dörömbölt az ajtómon ezzel elérve azt hogy ordítsak.
-MI A FASZT AKARSZ?-ordítottam, majd megfordultam, és a fejemre húztam a takarómat. Minden egyes mozdulásnál mintha egy kést szúrtak volna a fejembe, úgy hasított belém a fejfájás.
-Velem ne beszéljél így te lotyó.-mordult rám a túl oldalról. Nem akartam hinni a fülemnek. Mégis hogy mondhatott ilyet rám?
-Na idefigyelj.-szaladtam az ajtóhoz, és kinyitottam, viszont nem tudtam folytatni mert elszédültem, de mégis megpróbáltam talpon maradni.-nekem te ne nevezz lotyónak.-ordítottam a képébe.
-Csöndesebben már te liba.-fogta meg a fejét.-kibaszottul fáj a fejem.
-Akkor meg mit akarsz?-tettem fel a kérdést, és láthatólag nem akart válaszolni a kérdésemre ezért otthagyott.-na mi van...félsz?-köptem oda neki. Megfordult, és elém lépett.
-Csak hogy tudd! Nem azért jöttem vissza mert kíváncsi vagyok rád, hanem azért hogy tudd nem félek tőled!-vágta hozzám, majd megcsókolt, ami érdekes volt mert hagytam, és visszacsókoltam, nyelve pedig bejutást akart, és azt is megadtam neki. Élveztem a csókot, de ő hirtelen megszakította.-Na látod! Ezért vagy lotyó.-mutatott rám majd lement, engem pedig elkapott a sírógörcs. De nem, Jamie! Igaza van! Egy igazi lotyó vagy! És méghozzá egy undorító csontkollekció is! Csúnya vagy! Fogadd el! Ezekkel a gondolatokkal takarítottam fel, vagyis raktam el a megmaradt drogokat, és piákat. Jó lesz még későbbre is.-gondoltam.
Vettem magamon egy kis erőt, felöltöztem, és lementem a többiekhez. Mindenki engem nézett míg elsétáltam a pulthoz, és felültem rá.
-Mi van?-kérdeztem ingerülten.
-Tegnap este még 4 Jack Daniels, 4 Absolut Vodka, és 3 Royal vodka volt a hűtőbe. Ma reggel kinyitottam a hűtőt, és már csak 3 jack Daniels, 2 Absolut Vodka, és 2 Royal Vodka van a hűtőbe. Talám nem tudod hová tűnhettek?-kérdezte Harry sejtően.
-Jó kérdés.-sokat gondolkodtam hová tűnhetett még egy Absolut Vodka, és egy Royal Vodka, mert hogy nem én voltam az biztos.
-Tehát nem tudod?-kérdezte majd zavarosan felnevetett.-hát oké. Akkor szoba ellenőrzés!-állt fel, és indult a szobákhoz. Mindenki szorgosan követte őt. Első szoba Liam-é volt. Kijött majd ennyit mondott.-Tiszta. következő!-tenyerem izzadt az idegesség miatt, a következő szoba Zayn-é volt.-Tiszta. Következő!-egyre ingerültebb voltam, és ez Perrie-nek feltűnt.-Na? Még mindig nincs jelentkező?.kérdezte Harry, és én feladtam.
-Én voltam.-viszont én csak 1 Absolut Vodkát, és 1 Jack Danielst vittem el. Többet nem.-fújtam ki a levegőt.
-Egészen biztos vagy te benne?-kérdezte Harry.
-Igen.-hajtottam le a fejemet.
-Nem hiszek neked.-csattant fel.-így is hazudtál hogy nem vettél el a piákból.-majd megindult szobám felé.
-Harry, kérlek higgy nekem!-próbáltam visszahúzni de már késő volt.
-Jamie...mi...mi ez az irtózatos szag idebent?-fintorgott ahogy belépett a szobámba. Tudtam hogy innen nincsen kiút.
-Ilyen szaguk van a lotyóknak. Az ilyen lotyókat jól meg kell húzni, és ott kell hagyni a picsába-súgta a fülembe Niall. Majd mikor hátra néztem csak vigyorgott magába.
-JAMIE-ordította Harry a nevem.-gyere be légyszíves.-tudtam hogy megtalálta. Mikor beértem csak a 2 piás üveg volt a kezében.-bocsánat.-mondta majd megölelt.
-Se-semmi baj.-öleltem vissza. A bűntudat mardosott belülről hogy megint hazudtam neki a drogokról, de ez csak számomra volt pozitív.
-Akkor ha jól számolom, hiányzik még 1 Absolut Vodka, és 1 Royal Vodka. Folytatjuk a szobakutatást vagy felvállalja az illető?-kérdezte Harry a kis csapatot.
-Én voltam, és mindkettőt én ittam meg.-válaszolta Niall.
-Na végre megszólalt.-örvendezett Zayn.
-Hah de jó.-hozzám már reggel óta beszél.
-Na látom te is örülsz neki.-vigyorgott Tomlinson.
-Kuss!-szóltam oda neki.-srácok amúgy nem kéne indulni?-kérdeztem mire mindenki egyet értett Harry-n kívül.
-Csak akkor hagyjuk el a házat ha reggelizel te is!-jelentette ki mire az egekbe szökött a szemem.-úgy nézel ki mint egy csontváz. Több napja nem is ettél.
-De, tegnap reggel ettem egy youghurtot-feleltem.
-Az semmi.-válaszolta.-Niall, összedobnál neki két szelet vajas pirítóst?-kérdezte Harry Niallt aki nem volt elragadtatva az ötlettől.
-Ja...-válaszolt unott hangon, és lement a konyhába, én pedig utána mentem, míg a többiek felöltöztek. Az ajtófélfának támaszkodtam, és keresztbefont karral  figyeltem tevékenységeit. Feltűrte hosszujjú pólóját, és szemeim megakadtak a karján lévő vágásokon amik pirosak gennyesek, és szerintem fertőzöttek is voltak.
-Had segítsek.-utaltam a kezeire de ő félre értette.
-Meg is csinálhattad volna magadnak, ha ennyire segíteni akarsz.-elég bunkó hangnemben beszélt velem.
-Nem arról beszélek, hanem a kezedről.
-Ahhoz nincs közöd.-húzta volna le a pólója ujját de én megakadályoztam, és megragadtam, majd a víz alá raktam.-nyögött egy nagyot, mire én csak csitítgattam.
-Ha nem akarod hogy félreértsék, vagy meg tudják akkor jobban tennéd ha kussolnál.-mondtam határozottan.-maradj itt.-felrohantam az elsősegély dobozért, majd vissza. Kész csoda hogy Niall nem ment el.
-De gyors legyél.-morgott.
-Oké, de akkor próbálj csöndben maradni.-csak bólogatott. Lemostam a sebeit, bekentem egy krémmel, majd fáslit tekertem a keze köré, és megpusziltam, Egész végig csak nyavalygott, de a puszira másképp reagált. Meghökkent egy kicsit.-Indulhatunk?-kérdeztem mikor végeztünk.
-Persze, ott a kajád az asztalon, hozd ha kell.-majd egyedül hagyott a konyhába.Felkaptam a kajámat, majd utána mentem az előszobába.
-Harry, nekem ma nincs kedvem bemenni a stúdióba.-nyöszörögtem, de ez Harryt nem hatotta meg.
-Nem, nem. Velünk jössz tök mindegy mi van.-rázta meg a fejét, és elhagytuk a házat. 
Ugyan úgy mentünk mint első nap. Én Louis-al, Eleanor-al, és Niall-el. Csak annyiban változott hogy Harry most nem jött velünk. Én ültem hátul Niall-el, bár annyira messze ültünk egymástól hogy 2 ember bőven elfért volna köztünk. Letekertem az ablakot, és rágyújtottam egy szál cigire.
-Mi ez a szag?-kérdezte fintorogva Eleanor.
-JAMIE...dobd ki azonnal azt a szart.-mordult rám Louis.
-Biztos hogy nem! Arra várhatsz.-és nyugodtan tovább szívtam a cigimet. Egyszer csak egy kéz szorosan megfogta a sebes kezemet, és erősen szorította. A másik kezével pedig kiszedte a cigit a kezemből, és kidobta az ablakon. Az a mérhetetlen düh ami bennem felgyülemlett, épp kitörni készült, de ekkor a fülembe súgott.-Te hülye lotyó!-mormolta a fülembe, és meleg lehelete a nyakamat csikizte, kirázott tőle a hideg is. Majd mikor visszaült eredeti helyére csak nevetett rajtam, én meg megpróbáltam felvenni a komoly arcomat.
-Nekem te ne...-mutattam rá, és ő még mindig csak nevetett, csak hangosabban.
-Gyerünk. Mond ki.-húzta az agyam.
-EGY KIBASZOTT NAGY FASZFEJ VAGY.-ordítottam rá, és neki estem. Ő mindkét kezem megfogta és a fejem felé szorította őket.
-Velem te ne ordibálj.-szemei csillogtak ahogy a nap rávilágított, és mikor becsukta őket, könnyei lefolytak selymes arcán, és a combomra csöpögtek. Hogy ne vegyék észre hogy sírt egy fekete napszemüveget vett fel, kevés sikerrel, mert a hangján hallani lehetett-Lo..Louis kérlek...-szipogott Niall.-állj meg. Ki akarok szállni.-sírt Niall.
-Jesszus Niall mi van veled?-kérdezte Louis, majd kattantak a zárak az ajtóba.-Nem állunk meg, és te sem szállsz ki.-mondta határozottan, és utaztunk tovább a kocsiba. Út közben Niall annyira sírt hogy Eleanor rám szólt hogy vigasztaljam meg, de én mondtam neki hogy az nem lenne jó ötlet. Ő csak bólintott majd hátramászott közénk, és megvigasztalta Niallt. Az egész úton csak bambultam ki az ablakból, és gondolataim közt mászkáltam. Már tervem is volt estére. Elmegyek Harry-vel anya, és Leslee sírjához. Este pedig megint kiszökök bulizni. Reméljük sikerül a kis tervem. Annyira elbambulhattam hogy fel se tűnt volna hogy megérkeztünk, ha Harry nem kopogtat az ablakomon, ezzel felriasztva engem. Elég furcsa képet vághattam, mert mikor kiszálltam mindenki sírt a röhögéstől.
-Köszi, ez kellemes volt.-hálálkodtam bátyámnak aki megnevettette ma reggel a nagy bagázst. Még a kis szőke buzi is nevetett rajtam. Igen visszaveszem ezt a fajta becézgetést.
Beléptünk a hatalmas stúdióba, és egy aggódó Lou-val, és Paul-al találtuk szembe magunkat.
-Srácok probléma van, gyertek oda a többiekhez, megbeszélést tartunk.-mondta idegesen Paul, és Lou állt mögötte a kis Lux-al a kezében, aki felismert, és hozzám akart jönni. Csak mosolyogtam, és átvettem a kis csöppséget.
-Egész nap a te nevedet hajtogatja.-sóhajtott egy nagyot Lou.-nagyon megkedvelt téged.-mosolygott majd leült Tom mellé. Én Harry, és nem találjátok ki, ki mellett ültem? Hát Niall. Louis sikeresen elintézte, mire mi mindketten szúrós pillantásokat vetettünk felé, és félelmében elfordult.
-Na szóval arról van szó hogy Lou nem tud eljönni a turnéra-kezdte Paul.-ami annyit jelent hogy nélküle nem tudunk menni mi sem. Próbáltunk megoldást keresni, de nem sikerült. Beszéltünk Lou húgával, de ő se ér rá, nagyon mást pedig nem szeretnénk elvinni. Lou a mi kedvencünk, és nem cseréljük le.-Lux nem bírt magával, és befészkelte magát Niall, és közém. Engedtem neki, addig se kell hozzáérnem a szőkéhez.
-De Lou miért nem tud elljönni?-tette fel a kérdését Harry. Mindenki csak Paul-ékra figyelt, Lux meg fészkelődött valamit. Lux megfogta a kezem, és az ölébe húzta. Nem is nagyon koncentráltam rá, csak piszkáltam, simogattam a kis térdét.
-Mert Tom nem lesz itthon egész nyáron, és Lux-ra nincs ki vigyázzon.-mondta sajnálóan Paul.
-De van!-örvendett Harry majd rám mutatott.-Jamie.-minden szempár rám szegeződött, vagyis inkább ránk?!
-Öhm Jamie, te meg mit csinálsz?-kérdezte Louis, és a kezemre nézett. Mi a fasz? Mindenki csak mosolygott rajtunk, ugyan is Niall kezét simogattam, Niall pedig az enyémet. Lux csak röhögött, mi pedig hirtelen elkaptuk mindketten a kezünket. Lux elkezdett bőgni, ezért visszaadtam neki a kezem, és Niall is, de nem fogtuk egymás kezét. Lux pedig már csak azért is kiszúrt velünk. Niall kezét az enyémre rakta, én pedig kihúztam alóla.
-Jamie...ne vedd el. Niall bácsi keze nem bánt.-mondta szomorúan Lux.
-Én azért mégse bízok benne.-válaszoltam neki.
-De...kérleeeek.-kérlelt Lux
-De az miért jó ha megfogjuk egymás kezét?-kérdeztem a kis szőke kislányt.
-Mert az olyan aranyosak vagytok együtt.-mosolygott sunyin a kislány. Ránéztem az anyjára aki akkor kapta el a fejét. Tudtam hogy ő áll a dolgok mögött. Majd végignéztem mindenkin, és mindenki más ugyan úgy tett, mint Lou. Kivéve Harryt, mert szerintem ő ebből semmit nem tudott.
-Ti beetettétek szegény kislányt?-kérdeztem hangosan.-Harc? Hát akkor legyen harc!-mondtam majd felálltam.-Vállalom a bébiszitterkedést.-húztam gúnyos vigyorra az szám, és ezzel mindenkinek felkeltettem a kívánságát.
-De azt tudod hogy velünk is kell  jönnöd?-kérdezte Louis.
-Hmmm...az úgy még jobb lesz.-nevettem fel, majd kimentem rágyújtani.

Niall szemszöge: (Zene)

Már eltelt lassan egy hét, és még van egy a turné kezdetéig. Most jönnek a hangpróbák, mert eddig a tánc gyakorlatokat, és az egyéb ilyen dolgokkal voltunk elfoglalva. Jamie-vel minden nap összekaptunk valamin, amit a többiek persze végigröhögtek bár szerintem nem volt annyira vicces. Tegnap például a fürdőért harcoltunk, mivel mindketten bent hagytuk a dolgainkat a közös fürdőben. Jamie az illatszereit, én pedig a borotvahabomat. Ostort csavartam a törülközőmből, és csapkodtam, ő pedig megdobált azzal ami a keze ügyébe akadt, mint például papucs, napszemüveg, pénztárca, kulcs, és egyéb hülyeségek. Nem voltunk visszafogottak, ezen azt értem hogy Jamiet totálisan nem érdekelte hogy mit vág hozzám, akár egy kés is lehetett volna, engem szint úgy nem érdekel mennyire fájnak neki az ütéseim. A ma reggel is valahogy így kezdődött...

Ma is a közös fürdőért ment a vita, mivel az enyém eldugult, Jamie meg tegnap direkt lehozta samponjait hogy reggel itt fürödhessen. Nagyon jól tudta hogy az enyém használhatatlan. Direkt akart szórakozni velem.

-Ezt már most elfelejtheted hogy ide bemész.-mutattam az ajtóra, gyorsan befutottam, és csuktam is volna be, ha nem akadályozza meg a lábaival.-Most vagy azt szeretnéd hogy törjem el a lábaidat, vagy azt hogy törjem el a lábaidat?-még választási lehetőséget is adtam neki, majd elnevettem magam. Kinyitotta az ajtót, és kitárta amennyire csak tudta.

-Na takarodj.-mordult rám, majd bejött , és próbált kituszkolni az ajtón.

-Gyenge vagy még mindig.-hátranéztem a vállam fölött, és ideges tekintetével találkoztam.

-Ezen mit nem értesz hogy takarodj te szőke buzi?-kérdezte majd elengedte a hátam, és szembe állt velem.

-Hogy mit mondtál?-förmedtem rá.-Mond ki még egyszer, és úgy kibaszlak innen mint egy lotyót.-szűrtem ki a fogaim között. Nagyon jól tudja hogy nem szeretem ha így szólítanak.

-Szőke...buzi.-kimondta, és azzal a lendülettel felemeltem a derekánál, feldobtam a vállamra, és elindultam vele a szobája felé.

-Tegyél le te barom.-szólt rám.-hallod tegyél le te szőke buzi.-verte a hátamat, de én mintha meg sem hallottam volna haladtam felfelé. Bevittem a szobájába, én kijöttem, majd bezártam rá az ajtót, de csak kilincsre, és egyből rohantam lefelé. Ő futott utánam lefelé a lépcsőn, és rá ugrott a hátamra. Kapaszkodott belém, majd a fejét kicsit hátrébb vitte, ekkor azt hittem leszáll, de nem...beleharapott a nyakamba, mire én egy hatalmasat ordítottam, és leráztam magamról Jamiet.

-Te hülye vagy?-fordultam felé.-ez vérzik...te ribanc.-kentem rá a vérem az arcára. Ő megmarkolta a nyakam ahol beleharapott, így véres lett a keze, és szétkente a fejemen. Nekem itt lett elegem, megfogtam Jamie mindkét karját, és kigáncsoltam, majd ráültem a csípőjére, kezeit a feje fölé helyeztem, és szemeibe néztem. Tudtam hogy ha a szemembe néz megnyugszik, és így is lett. Az eddig tomboló Jamie-ből egy csöndes Jamie lett. Majd hirtelen valaki trappolt lefelé a lépcsőn, és falfehér lett ahogy ránk nézett.

-Azt tudtam vitatkoztok, de azt a életbe nem gondoltam volna hogy idáig elfajul a dolog.-nézett ránk kikerekedett szemekkel Liam.-Jó lenne ha most már tényleg visszafognátok magatokat. Inkább fürödjetek együtt vagy mit bánom én, de ne öljétek meg egymást oké?-kérdezte mindkettőnktől. Mi csak bólogattunk, és megvártam míg Jamie megfürdik, aztán mentem én is. Kész lettünk, és indultunk a stúdióba. Paul kitalálta azt is ha van időnk írhatnánk dalokat is. Én már vagy 2 füzetet tele írtam, de még nem mutattam meg senkinek sem. A fiókom legalján van az összes de ezt se tudja senki se. A mai nap is ugyan olyan volt mint a többi, kivéve hogy ma nem jött át David, és hogy mást csináltunk a stúdióba. Megragadtam az esélyeket, és mikor mindenki nyugovóra tért bekopogtattam Jamie-hez. 

-Te mit...-betapasztottam hatalmas kezeimmel a száját, nehogy felkeltsen valakit.

-Kérlek, hallgass meg.-ültettem le az ágyra, és leültem mellé.-ha most leveszem a kezem csöndben maradsz?-bólintott egyet, és leengedtem a kezeimet. Betartotta amit mondott csöndesen ült.-Bocsánatot szeretnék kérni azokért amiket tettem...-szomorodtam el.-megbocsájtasz?-kérdeztem félénken.

-Igen...és lenne itt valami.-odafutott a szekrényéhez, és elővett egy kis macit, ami egy kicsi szívet fogott a kezében.-ezt oda szeretném neked adni.-adta át az ajándékot.-most az előbb akartam átvinni, csak te gyorsabb voltál.-mosolygott. Elfogadtam a kis ajándékát, majd megöleltem Jamiet.

-És mi legyen a neve?-kérdeztem Jamiet.

-Legyen...Crappy.-még sose hallottam ezt a nevet.

-Ez honnan jött? Vagy mit jelent?-kérdeztem értetlenül.

-Nem tudom...csak úgy jött.-vont vállat.

-Akkor legyen ő crappy a barátságunk összekötője.-mondtam, mire Jamie csak úgy hozzám bújt.-ne haragudj hogy lotyónak neveztelek.-suttogtam.

-Én meg szőke buzinak.-szorította meg karomat.

-Nem haragszom.-fogtam meg a kezeit. Másik kezemmel forgattam crappyt, és mindketten csak csöndben figyeltük a plüsst. Ez a lány valahogy megbolondít. Az illata. a teste, a szeme, az ajkai amikor az enyémekhez érnek, mit meg nem tennék ha most újra enyéimen lehetnének. Az a baj hogy én néha nem csak barátságot érzek hanem többet. Amikor vitatkoztunk, akkor is olyan édes volt, és ő se azért csinálta mert volt rá ideje. Valami oknál fogva biztosan. Már mint remélem. Egy valami biztos...magamban már kimondhatom hogy szeretem. Szeretem őt, Jamiet.

-Mind gondolkozol?-kérdezte fejét felemelve.

-Ja semmin.-mondtam zavarodottságomban.

-Na mond.-még az kell hogy elmondjam neki. Biztos elutasítana.

-Mondom hogy semmin.-nevettem.

-Ezt megjegyeztem.-összefonta mellkasa előtt a karjait, és így egy kicsit megemelte a melleit, én hát fiúból vagyok így megnéztem.

-Niall!-csapott a fejemre, de olyan 'fejezd be a nézelődést' ütés volt.

-Ja bocs.-emeltem magam elé a kezeimet.-barátod van.-mondtam.

-Már...nincs.-bebújt a takarója alá, és befordult.

-Mi történt?-bújtam mellé, és átkaroltam a derekát, de a takaró alá nem másztam be.

-El mondtam neki hogy...hogy csókolóztunk, kiakadt, még az nap este megcsalt, és másnap szakított velem.-elkezdett hangosan sírni.

-shhh.-csitítgattam, és megvártam míg el alszik. Már épp léptem volna ki, mire utánam szólt.

-Niall.-szólt halkan.-Nem...-köhögött egyett.-nem alszol velem?-kérdezte, és erre a kérdésére vártam már mióta kibékültünk.

-Nem lesz belőle baj?-azért megkérdeztem a biztonság kedvéért.

-Kit érdekel?-nevetett fel.

-Akkor jólvan.-bezártam kilincsre az ajtót.

-Kulcsra zárd.-hirtelen megijedtem a kijelentésén, de megtettem amit kért kulcsra zártam az ajtót, és egy szál bokszerben befeküdtem mellé. 

-Jó éjt.-adtam egy puszit a feje búbjára.

-Neked is.-ő is meg puszilta a fejem búbját, és a mellkasomhoz bújt. Én automatikusan átöleltem, de egy dolog nem hagyott aludni ha már itt vagyok.

-Jamie...lehet egy kérésem?-kérdeztem.

-Persze, mond.-válaszolt.

-Csókolj meg!-tettem fel neki az utasítást. Meg sem kérdezte hogy miért, csak odahajolt az arcomhoz, és egy hosszú csókot nyomott ajkaimra, melyek bizseregni kezdtek az érintéstől. A csókot viszonoztam, majd visszafeküdt mellkasomra, és mindkettőnket elnyomott az álom.

~.Reggel.~

Reggel elég korán felkeltem, bár nem tudom hogy miért. Most esett e hogy nem a saját szobámba keltem, és nem egyedül. Jamie aludt édesen mellettem. Adtam egy gyors puszit a szájára, felöltöztem, és kiosontam a szobájából. Persze volt olyan szerencsém hogy összefussak valakivel, az a valaki pedig Perrie  volt.

-Te meg mit kerestél Jamie szobájában?...Csak nem?...-kérdezte sejtelmes arccal.

-De senkinek nem szólhatsz erről!-mondtam neki, ő csak megértően bólogatott majd ment le a konyhába. Leesett hogy Crappyt Jamie-nél hagytam, visszamentem hogy átvigyem a saját szobámba, de mikor benéztem láttam hogy Jamie szorosan magához ölelve alszik Crappy-vel így inkább hagytam az egészet, és lementem Perrie-hez a konyhába, de nem csak Perrie volt lent, hanem Zayn is.

-Jó reggelt.-köszöntem nekik.

-Neked is.-mondták kórusban, majd elmosolyodtak ezen.

-Elég hangosak voltatok az este.-nyújtózkodtam egy nagyot.

-Haha...és veled mi van?...Ugyanis egy kurva nagy fogsornyom van a nyakadon, és ha jól hallottam Jamie-vel töltötted az estét-mondta Zayn.

-Perrie...-néztem az illetőre, aki bebújt barátja védelmező karjai közé.-Amúgy meg nem történt semmi, csak ott aludtam.-pirosodtam el kínomban.

-Biztos...de az is hogy mást is csináltál volna.-kacsintott egyet, majd megjelent Jamie kómás fejjel, és Crappy-vel a kezében.

-Mi ez a cuki plüss?-szorongatta meg Perrie Crappyt.

-Ja hát semmi...csak vele aludtam, és a kezembe maradt.-dörzsölte szemeit, majd ásított egy nagyot.

-És Niall-el.-nevetett Zayn.

-Niall.-nézett rám dühösen Jamie.

-Nem tudtam mit csinálni, mikor jöttem ki tőled összefutottam Perri-vel.-emeltem magasba a kezeimet.

-Na jó mindegy...csak a lényeg hogy ne adjátok tovább. Semelyikőtök se! Se te, se te, se te.-mutatott Jamie először Perrie-re, majd Zayn-re, és rám. Bólogattunk, majd elkezdtem palacsintát sütni reggelire. Mindenki az asztalnál ült, reggeliztünk majd Harry törte meg a csendet.

-Mi történt a kezeddel Niall?-szegezte nekem a kérdést, és az átázott fáslimra mutatott.

-Elestem, és sebes lett a kezem. Ennyi.-válaszoltam nemes egyszerűséggel.

-Mutasd meg.-kérte Harry.

-Mondom hogy csak horzsolás.-kezdtem egyre feszültebb lenni, mert nem tudom mit fognak mondani az öngyilkossági kísérletemre.

-Mutasd meg.-ismételte meg Harry. Levettem a fáslit, és felemeltem a kezem hogy mindenki jól láthassa.

-Most boldog vagy?-kérdeztem,majd otthagytam őket, és a stúdió felé vettem az irányt. Egyedül.